Balaton-felvidék kevésbé ismert kincsei 1. Öskü -Árpád-kori kerek templom

A hosszú hétvégét a balatoni nyaralónkban töltöttem, ahol már öt éve nem volt időm pihenni. Most sem mentem fényképezőgép nélkül, azt találtam ki, hogy Budapestről lefelé menet megnézek egy-két kevésbé ismert látványosságot, ami nem jutott el a köztudatba, de mint építészeti, vagy természeti szépség, ezek mégis figyelemre méltó helyek, érdemes elmenni és megnézni ezeket.

Otthon, indulás előtt felkészültem, mi az, ami útbaesik, és olyan érdekesség, amit érdemes lefotózni, megörökíteni. Választásom Ösküre és Hahmáskérre esett. Székesfehérvár után letértem az autópályáról és Öskü felé vettem az irányt. A faluba beérve, áthajtva a vasúti síneken rögtön megpillantottam azt az Árpád-kori körtemplomot, ami az úticélom volt. Az épület a domboldalról méltóságteljesen ágaskodott a magasba úgy, hogy a falu szinte minden részéről magára vonja a figyelmet.

Öskü kerek templom a vasúti átjáró irányából

Az épület az Árpádok korában épült román stílusban egy római őrtorony alapjaira. Az 1082-es Szt. László korabéli alapítólevélben már mint funkcionáló kápolna szerepel, azonban történetéről, és magáról az építkezésről sem maradt fent semmilyen adat. A kiugró lábazat valószínű a római kori vigyázótorony maradványa, ugyanis mellette haladt el a híres római hadiút a Via Magna. A kápolna körül még 1754-ben működő temető volt. Ekkori állapotában az épület csúcsos tetejű, rajta kis toronnyal, benne haranggal. A csúcsán az apostoli kettős kereszt elárulta, hogy katolikus templom áll a domb tetején. Lábánál a XIII. században a gazdag Újlaki család kisebb várat építetett, amelynek maradványa ma a Basa-lak nevet viseli.

Öskü kerek templom az átellenes dombról

A kerek templommal kapcsolatban, sokáig az a tévhit uralkodott, hogy az építmény török mecset - a helyiek nagy része is így ismeri -, de a régészeti kutatások alkalmával megállapították, hogy az Árpád-kori körtemplomok (roturdák) közé sorolható, feltételezve a XI. századi eredetét. A töröknek annyi köze van a templomhoz, hogy a XV. században többszörösen feldúlták és végül lerombolták. Bejárata hajdan nem a déli, hanem az északi oldalon volt. A törökök által lerombolt kápolnát 1878-ban Sztáray Antal és neje Batthyány Franciska helyre állíttatta. Erről a bejárati ajtó feletti vörös márványtábla is tanúskodik.  Ebben az időben kapta jellegzetes födém szerkezetét.

Öskü panorámakép a faluról és az Árpád-kori kerek templomról