Balaton-felvidék kevésbé ismert kincsei 5.

Zalaszántó: itt található Európa legnagyobb sztúpája

Európa legnagyobb sztupája, a Béke Sztúpa a Balaton-felvidéki Zalaszántón épült fel, a falu fölé magasodó, 316 méter magas Világosvár hegyen. A sztúpa 30 m magas és 24 méter széles. Az idevezető utat nem volt könnyű megtalálni, mert Zalaszántón nincs kitáblázva, merre menjen az idelátogató. A Balatonfelől érkezők csupán a falu átellenes oldalán a focipálya mellett található villanyoszlopon találkozhatnak egy kis felirattal és nyíllal, ami útbaigazít, merre kell menni. Megérdemelne egy-két útbaigazító táblát ez a nevezetesség. Az út kb. 2 km hosszan megy az erdőben.



Részben aszfaltozott, de rossz állapotban van, tele kátyúval, úgyhogy ide terepjáró ajánlott.

Európa legnagyobb sztúpája a Béke Sztúpa

Aki le szeretné fényképezni a sztúpát, annak a délelőtt 10 órát javaslom, mert akkor süt a feljárathoz a nap. Korábban a fák vetnek árnyékot az épületre, délután pedig ellenfényben fotózhatunk.

A sztúpa Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együttérzését és szeretetét is jelképezi. A béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe.

A sztúpa falán található emléktábla

A sztúpa emléktáblájának szövege:

Őszentsége, a 14. dalai láma, Tenzin Gyatsa, 1993. június 17-én ünnepi keretek között nagy örömmel személyesen avatta fel ezt a sztúpát. A magyarországi Buddhista Béke Sztúpa Alapítvány elnökének, Bop Jon koreai buddhista szerzetesnek a kezdeményezésére jött létre ez az emlékmű. Jelentős segítséget nyújtottak a tibeti buddhista szerzetesek.

1990-ben Huszti Zoltán Ferenc polgármester Bop Jonnak a béke "világítótornyának" felépítésére alkalmas helyül a Világosvár hegyet javasolta.

Magyar építészek és egy magyar építővállalat vállalták a munkát. Osztrák köz- és magántámogatások segítségével 1992. márciustól szeptember végéig elkészülhetett az emlékmű.

Az építés összesen kb. 40 millió forintba került. Ezt az összeget a Dél-Kóreából érkező nagyvonalú, köszönetet érdemlő pénzügyi támogatás, valamint sok európai adakozás révén lehetett előteremteni.

Sugározzon ez a Béke-sztúpa innét az Emberi Joogk Parkjából, mindent áthidaló békeszerető gondolkodást az egész világba!

Sajons 1993. óta a sztúpát már kétszer is fel kellett újítani, egyszer olyan mértékű volt a felújítás, hogy újra is kellett szentelni. Ottjártamkor pedig ismét nagy repedéseket láttam, az imadobok sem voltak a helyükön. Egy helyi szerzetestől megtudtam, hogy az imadobok is azért hiányoznak, mert ismét rendbe kell hozni az épületet. Kicsit elgondolkodtató, hogy amikor Kathmanduban jártam, láttam, hogy az ottani sztúpák több száz évesek, kiváló állapotban vannak, és nem kell ilyen sűrűn újítgatni....

A sztúpa közelében rengeteg imazászlót látni. Minden egyes szín egy erénynek felel meg. Ahogy a szél meglengeti ezeket az imazászlókat, úgy a rajta lévő imát és áldást szerteviszi a világba.

A sztúpa körül imazászlók sokaságát lengeti a szél

Buddhista imazászló. Minden zászlón más szöveg található.

Megszentelt terület

Európában ez az egyetlen sztúpa, ahol eredeti Buddha ereklyék találhatóak.

Balaton-felvidék kevésbé ismert kincsei 4.

Kallósd, Szt. Anna körtemplom

Kallósd, Szt. Anna körtemplom (rotunda), amely a 13. században épült román stílusban. A település Magyarország hagyományos nyugati határvidékén, a gyepűkhöz közel terült el, a vidéket a háborúk elkerülték, így a templom eredeti állapotában látható.

Kallósd, Szt. Anna körtemplom a feszülettel

A kő alapzaton téglából épült falak állnak, amelyeket kúposan kialakított harang alakú lemeztető fed le. A keleti oldalon a körtemplomhoz egy alacsonyabb, félkör alakú apszis csatlakozik. A templom külsejét sűrűn elhelyezett függőleges sávok, lizénák tagolják. A délnyugati oldalon a bejárat mellett félköríves ablakokat vágtak a falba.

Kallósd, Szt. Anna körtemplom a temetővel

Az ősi kerek alaprajz, a külső lizénák, a koszorúpárkány, a félkör alakú apszis, a kupola mind a román építészeti korban készült épületről tanúskodnak és a XIII. század közepére utalnak.

A templom jó látható a faluból, de a központba vezető autóút mellet tábla jelzi a körtemplom felé vezető utat, amely egy erdőn vezet keresztül. Az út végén a fák közül kikandikál a templom tornya, amelyet még ma is használatban lévő temető vesz körül.

A temetőben a locsolásra használt flakonokat a faágra akasztják

Balaton-felvidék kevésbé ismert kincsei 3.

Ki gondolná, hogy Magyarországon nagyon sok "leg"-gel lehet találkozni? Pár évvel ezelőtt vált ismertté, hogy az addig titokban tartott komáromi erődrendszer, amely öt erődből áll, az Európa legnagyobb föld alatti erődítménye. Nem rég tudtam meg, hogy Hajmáskéren volt Közép-Európa legnagyobb katonai bázisa. Folytatva a Balaton-felvidéken a barangolást, újabb "leg"-eket fedezünk fel.

Révfülöp - innen nyílik a legszebb panoráma a Balatonra

Fülöp-hegyi Milleniumi Kilátó

A Fülöp-hegyi Milleniumi Kilátó a Magyar Àllamalapitás milleniumi évforduloja alkalmábol épült 2001. évben azzal a nemes szándékkal, hogy közkinccsé tegye a Fülöp-hegy pompás és utolérhetetlen panorámáját.

Kilátás a Balatonra. Jobb oldalon a Badacsony és a többi vulkáni kúp látható.

A kilátón elhelyezett tábla Cholnoki Jenö neves földrajztudost idézi:

"a révfülöpi Fülöp-hegyröl nyilik a világ legszebb tája. Vannak magasabb hegyek, nagyobb vizek, de ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága talákozik a széles viztükörrel, hát ilyet alig találunk a világon. Legfeljebb Dél-Amerika egyes vidékein. A Káli-medence, a vulkáni-koszoru és a Balaton harmoniája fenséges képet tár a szemlélö elé."

A Balaton-felvidék vulkanikus eredetű hegyei

Révfülöp ősi révhely, az őskortól lakott település, római történeti emlékek vidéke. A IX. században a Kál nemzettség szállásbirtoka, a XI. században VILLA-FILIP néven ismert halászfalu. A Balaton déli és északi partja közötti távolság itt a legkisebb a tó nyugati felén. A virágzó középkori települést a törökök 1548 körül elpusztították, s Révfülöp ezt követően lakatlan területté vált. A révközlekedés 1752-ben indult újra, s 1779-ben révházról is tudósít a korabeli forrás. Révfülöp 1943-ban vált önálló településsé.

A kilátó csúcsa a lombkoronák fölé magasodik

Balaton-felvidék kevésbé ismert kincsei 2. Hajmáskér - katonaváros

Tudtad, hogy az összedőlés határán áll Közép-Európa legnagyobb és egyik legszebb katonavárosa a Veszprém megyei Hajmáskér?  


A palotakomplexum idén, 2011-ben lesz 100 éves.

Hajmáskér katonai palotakomplexum

A Balaton felé tartva Székesfehérvártól 34 km-re, Várpalotát elhagyva, Öskü után érünk Hajmáskérre. Most itt egy romos elhagyatott várossal találkozhatunk. Néhány panel háznak van csupán lakója. Ezek a lakások a szovjet hadsereg öröksége részeként maradt ránk, akkor ezek voltak a tiszti lakások. A romos parancsnoki épület kastélyra emlékeztet, de olyan elhanyagolt állapotban van, hogy 5 m-es körzetben tilos megközelíteni a vakolat- és födémomlás miatt. Az épület siralmasan néz ki, pedig távolról nézve pompázatos kastélynak gondolná a látogató.

Hajmáskér katonapalota.
A fákat a szovjet hadsereg 8 m magasan egységesen levágta, tönkretette ezzel a szép parkot

Uralkodói javaslatra Bécs 1901-ben 1 millió 800 ezer koronáért vette meg a Veszprém megyei Hajmáskér melletti 5065 hektárnyi területet, hogy itt építsék fel a dunai birodalom, illetve Közép-Európa (a Német Császárságot is ide értve) legnagyobb lőterét, laktanyáját és központi tüzérkiképző bázisát. A korabeli sajtó által csak „katonavárosnak” nevezett laktanyakomplexum 50 holdnyi területet szakított ki a 8800 katasztrális holdnyi „lövőtérből”, amelynek megtervezésére a sokat foglalkoztatott Kondor Márton és Feledi József építészpárost kérték fel. A mérnökök a közigazgatásilag és infrastrukturálisan is teljesen független új városukat nemcsak egy 10 holdas parkkal, hanem egy mesterségesen kialakított fahidakkal áthidalt tórendszerrel is elkülönítették Hajmáskér utcaszerkezetétől. (A falusiak a csendőrségtől kapott igazolvánnyal léphettek csak be a katonai objektum területére.) A 12 kivilágított utca által felosztott 60 önálló épületből álló katonai objektumot az Andrássy-sétány (ma Tábori utca) kiöblösödésének közepéről lehetett megközelíteni.

A katonai palotakomplexum parancsnoki tornya

A műemléki szépségű katonaváros amortizációja a szovjet megszállás ideje alatt kezdődött el. A parancsnoksági épület elé 10 darab ötemeletes panelból álló tiszti lakótelepet építettek A Szovjet Hadsereg katonái a laktanya templomából egy második mozit, a lovardából színháztermet, a Monarchia idejében épült tiszti lakásoknak épült házak egyikéből pedig iskolát csináltak. Az alakulat 1990. március 12-től november 15-ig tartó kivonása során szinte minden mozdítható dolgot magukkal vittek, még azt is, amik le voltak betonozva. Az óriási ingatlan ezután a Kincstári Vagyonkezelő Szervezethez, majd az ÁPV Rt.-hez került. Kiderült, hogy a többhektáros terület mindössze egy helyrajzi számon szerepel, a térképeken pedig hol fehér foltként, hol pulykatelepként, hol pedig libafarmként van nyilvántartva. A komplexum hasznosításával kapcsolatban ötletek, tervek akadtak, de megoldás egy esetben sem született.

A bejáratot benőtte a gaz

Az ablakok be vannak törve


Egyszer majd biztos megkapja valaki 1Ft-ért és átépíti szállodává...

Balaton-felvidék kevésbé ismert kincsei 1. Öskü -Árpád-kori kerek templom

A hosszú hétvégét a balatoni nyaralónkban töltöttem, ahol már öt éve nem volt időm pihenni. Most sem mentem fényképezőgép nélkül, azt találtam ki, hogy Budapestről lefelé menet megnézek egy-két kevésbé ismert látványosságot, ami nem jutott el a köztudatba, de mint építészeti, vagy természeti szépség, ezek mégis figyelemre méltó helyek, érdemes elmenni és megnézni ezeket.

Otthon, indulás előtt felkészültem, mi az, ami útbaesik, és olyan érdekesség, amit érdemes lefotózni, megörökíteni. Választásom Ösküre és Hahmáskérre esett. Székesfehérvár után letértem az autópályáról és Öskü felé vettem az irányt. A faluba beérve, áthajtva a vasúti síneken rögtön megpillantottam azt az Árpád-kori körtemplomot, ami az úticélom volt. Az épület a domboldalról méltóságteljesen ágaskodott a magasba úgy, hogy a falu szinte minden részéről magára vonja a figyelmet.

Öskü kerek templom a vasúti átjáró irányából

Az épület az Árpádok korában épült román stílusban egy római őrtorony alapjaira. Az 1082-es Szt. László korabéli alapítólevélben már mint funkcionáló kápolna szerepel, azonban történetéről, és magáról az építkezésről sem maradt fent semmilyen adat. A kiugró lábazat valószínű a római kori vigyázótorony maradványa, ugyanis mellette haladt el a híres római hadiút a Via Magna. A kápolna körül még 1754-ben működő temető volt. Ekkori állapotában az épület csúcsos tetejű, rajta kis toronnyal, benne haranggal. A csúcsán az apostoli kettős kereszt elárulta, hogy katolikus templom áll a domb tetején. Lábánál a XIII. században a gazdag Újlaki család kisebb várat építetett, amelynek maradványa ma a Basa-lak nevet viseli.

Öskü kerek templom az átellenes dombról

A kerek templommal kapcsolatban, sokáig az a tévhit uralkodott, hogy az építmény török mecset - a helyiek nagy része is így ismeri -, de a régészeti kutatások alkalmával megállapították, hogy az Árpád-kori körtemplomok (roturdák) közé sorolható, feltételezve a XI. századi eredetét. A töröknek annyi köze van a templomhoz, hogy a XV. században többszörösen feldúlták és végül lerombolták. Bejárata hajdan nem a déli, hanem az északi oldalon volt. A törökök által lerombolt kápolnát 1878-ban Sztáray Antal és neje Batthyány Franciska helyre állíttatta. Erről a bejárati ajtó feletti vörös márványtábla is tanúskodik.  Ebben az időben kapta jellegzetes födém szerkezetét.

Öskü panorámakép a faluról és az Árpád-kori kerek templomról

Barna héja panorámafotózása

Gondoltam egyet, jó idő volt a fotózáshoz, eső után voltunk, kicsit fátyolos volt az ég, épp elég jó ahhoz, hogy ne legyenek túl kemények a fények még napközben sem, így felrúgva minden szabályt, hogy állatokat hajnalban vagy délután kell fotózni, nekivágtam kora délután...

Leshelyet használtam az erdő szélén egy kis tónál. A madarak fellélegezve az esőtől, a friss levegőben nagyon aktívak voltak. A leshely elfoglalása után nem kellett sokat várni, 40-50 perc elteltével már jöttek is a tóhoz...

Volt közöttük cinke, nádi poszáta, szajkó. kb. 3 órát töltöttem már a leshelyemen, amikor arra lettem figyelmes, hogy a madarak elkerülik a tavat, majd nem sokkal később láttam, hogy valamiféle nagyobb madár repül el előttem, de olyan gyorsan, hogy nem tudtam beazonosítani. Kis idő múlva már megpillantottam és jól láttam ezt a nagy madarat. Egy barna héja volt...

Nagyon figyelt, engem nem látott, de hallhatta a fényképezőgép exponálásának kattogását, érezte, hogy itt nincs valami rendben. Lélegzetemet visszatartva ültem a lesben és a fotózással is leálltam, nehogy elmenjen, amíg a megfelelő pozícióban le nem fényképezem. Csak álltam, álltam és vártam. Ő pedig csak figyelt, hallgatózott. Közben hallottam az énekes madarak rikoltó hangját, amivel figyelmeztették egymást, hogy ne menjenek a tóra, mert veszélyes. Drámai volt a pillanat. A héja pedig egyre közelebb merészkedett hozzám. Már szinte a leshelyem mellett volt annyira, hogy a 300mm 2.8L  IS USM objektívem közelpontjánál közelebb került, így már élességet sem tudtam állítani. Átváltottam a 200 mm fókusztávolságú objektívre, készítettem pár képet. A héja megfürdött a tóban, majd a mellette lévő sziklán szárítkozott szinte mozdulatlanul.

Nekem sem kellett más, vissza a 300 mm-es obit, és miután nem fért teljes alakjával bele a képkockába, gondoltam egy nagyot, ilyet még úgysem csináltam, készítek róla panorámaképet. Függőlegesen fentről lefelé készítettem a képeket, az általános panorámafényképezés szabályaival ellentétben nem portré állásban, hanem hagyományos fekvő formátumban, végül is ez függőleges panoráma kép lesz.

A fényképezőgépet 7,1 rekeszen, 500 ISO-n és 1/250 záridővel használtam, manuális beállítással.

Azért kellett a 7,1 rekesz,  hogy a megfelelő mélységélességet megkapjam, jobban szűkítve már nem lett volna homogén a háttér, tágabb nyílás esetén pedig a madár testessége miatt már a testének egy része is elmosódott volna. A borús idő és a fák árnyékolása miatt kevés volt a fény, így az érzékenységet 500 ISO-ra kellett venni, mert különben hosszú lett volna a záridő, de ennek ellenére nem lett zajos a kép.

Szerencsém volt, mert a fák között beszűrődő fény súroló fényként világította meg a héját, így a tollazatának rajzolata is jól látszik.

A barna héja szeme és a körülötte lévő tollazat élesen kivehető.

Miután elkészültek a képek, mintha tudta volna a héjám, hogy, mint modell befejezte áldásos tevékenységét, nincs rá szükség, amilyen gyorsan jött, úgy távozott is egy nem messze lévő fára. Maradtam még a lesben kicsit, de látva, hogy a megrémült énekesmadarak most jó ideig nem fognak visszajönni, továbbra is figyelmeztető hangokat hallattak, nem maradtam tovább. Alig vártam, hogy hazaérve megnézzem a képeket, és összerakjam a panorámát.

Utómunkával nem volt sok dolgom, mert fényképezés közben a madár olyan mozdulatlanul állt, meg sem rezzent Wimberly állványfejem pedig eleve úgy állítottam be, hogy a forgásközéppont a rekesz síkjában volt, így a  parallaxis hiba nagyon kicsi. A képek illeszkedtek egymáshoz, a kép pedig elkészült.

Az elkészült panorámakép a barna héjáról

Pusztaszer: Máté Bence tanyája

Már régóta elhatároztam, hogy ellátogatok Bencéhez, az ismert természetfotóshoz, megnézem, mi módon készíti azokat a fantasztikus fényképeket. Pár héttel ezelőtt megbeszéltünk egy időpontot, igaz én korábban szerettem volna létrehozni a találkozót, de Bence annyira elfoglalt...  Tanyáján épp egy természetfilmet forgattak, úgyhogy már csupán június első hetére kaptam időpontot. Ez az időpont a madárfotózás szempontjából nem a legkedvezőbb, mert a madarak ilyenkor a fészekben a tojásokon ülnek. Előtte a nász, később pedig a fiókák kikelése után azok etetése, repülni tanulása sokkal izgalmasabb, mozgalmasabb, érdekesebb fotótéma.

Nekem ez az időpont jutott...

Sokat hallottam Bence tanyájáról, de látni minden képzeletet felülmúlt. A tanya területéhez tartozó madárlesek száma szinte megszámlálhatatlan, és számuk egyre nő. Bence mindent jól eltervezett. Egy ilyen les olyan, mintha egy komplett fotós műtermet a természetbe telepített volna. Nagy gondossággal választotta ki a lesek helyét figyelembe véve a nap állását, a madarak fészkelőhelyét és mozgását. A leskunyhók jól álcázottak, belül pedig nagyon kényelmesek, tiszták, minden úgy készült, hogy egy fotós számára kényelmes és kézreálló legyen. A fotózáshoz használt nyílást Bence félig áteresztő üveggel zárta le, így a lesben ülők kifelé látnak, az üvegen keresztül lehet fotózni, de a madarak csupán a tükörképüket látják, így a fotós nem zavarja az állatok megszokott életét, azt nyugodtan megfigyelheti, zavartalan körülmények között örökítheti meg.

Kilátás az egyik lesből az itatóra

Ez egy más világ, már nem olyan, mint régen a vadra lesve lessátorban, vagy a vadászlesben -ahova bekéretszkedtem a vadászok közé fotózni -, ahol ilyen tükröződő üveget nem használhattak, mert ezt puskával törés mentesen nem lehet keresztül lőni... de a fény ezen áthatolva eredményesen landolhat a fényképezőgép CMOS érzékelőjén.

Bence mintájára másutt is megpróbáltak hasonló leseket állítani, mert a jó fényképek mindenkit ösztökélnek, és itt a képek készítésénél már nem csak a szaktudás és a technikai háttér számít, hanem kell a szerencse egy jó pillanat elkapására, ezt a szerencsét pedig a jó les elkészítése és használata sokkal nagyobb biztonságban valószínűsíti.

Cinke az itatónál